J lenne egyszer olyan termszetessggel bredni, ahogy a nap csszik fel az
gre, vatosan bontogatva ki a vilgot.
Hogy lmosan kitntorogva a konyhba, a kv illata j reggelt kvnjon.
Hogy a dolgainkban ne legynk hesek nmagunkra
s a megszokottsg ne trjn rnk.
Hogy ne kelljen autnk, brletnk, hatridõnaplnk, bankkrtynk, karrnk...
hogy cipõt se kelljen hzni s senki se csodlkozzon rnk.
J lenne egyszer kzel engedni a csodt...
vndorolni hatalmas mezõkn s megllni egy elrvult vadrzsabokornl,
nem elvrva a mezõ zldjt,
a virgok sznt, illatt,
a szirmok brsonyt.
Csak llni a szpsg elõtt, egy idegen õszinte kvncsisgval, kszen j
rtelmet adni a fogalmaknak
s ktni j bartsgot a vilggal s magunkkal
s nem vlogatni, csokorba ktzgetni a dolgokat elvrt szablyok szerint
s eldobni minden nem a kupacunkba valt.
gy tenni, mint kisgyerek, aki a fltrt di hjt nem dobja el, hanem
vzreereszti, mint kis hajt s mulva csodlja a vz komoly sodrst.
J lenne egyszer a msnap gondja nlkl pihenni trni,
hogy ne bizseregjen bennnk a leksett, elmulasztott dolgok pokla,
hogy, ahogy a pk fordul hljba jllakottan
bjjunk az jszaka csendjbe...
vgre kinyjtzva nmagunkban.
Egyszer gy lenne j.

Virgos hangulat estt kvn:bandita:)